Blog
- Részletek
A gyermektartás a szülők közös felelőssége. Nincs jelentősége, hogy a szülők házasok, élettársi kapcsolatban élnek vagy egyáltalán nem élnek együtt, ha a szülői státusz létrejön, ez tartási kötelezettséget eredményez.
A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti (a továbbiakban: gyermektartásdíj). A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó.
A szülők közötti megállapodásra a szerződésekre vonatkozó általános szabályok irányadók; a felek – akár szóbeli, akár írásbeli – megállapodásának komoly kötelező ereje van, tartós jogviszonyt rendez.
A gyermekkel kapcsolatos felelős szülői magatartás hosszú távra való tervezést jelent, így bármilyen élethelyzetbe kerülnek a szülők, bárhogyan változik egymással a kapcsolatuk, gyermekük nagykorúságáig, illetőleg 25 éves koráig, a tartásukról való gondoskodást is szükséges tervezni.
A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni:
a) a gyermek indokolt szükségleteit;
Ide tartoznak a megélhetéshez, egészségügyi ellátáshoz, neveléshez és taníttatáshoz szükséges rendszeres kiadások. A gyermeket gondozó szülő a természetbeni tartás keretein belül köteles gondoskodni a gyermek élelmezéséről, lakhatásáról, ruházatáról stb., minden olyan igény megfelelő kielégítéséről, mely a gyermek életében folyamatosan vagy időszakonként felmerül, a különélő szülő pedig a pénzbeli juttatásokkal köteles biztosítani a felsorolt kiadások fedezetének ráeső részét (BH 79/1997.) Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezetét a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosíthatja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét köteles megtéríteni.
b) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;
A gyermektartásdíj megállapításánál az önadózás keretében bevallott adóköteles jövedelem mellett a mérlegelési körbe kell vonni a vagyoni körülményeket is (BH 78/1997.). A gyermek korának megfelelő szükségletek alapulvételével kell meghatározni a tartásdíj mértékét, ha a külföldön élő kötelezett jövedelme a magyarországi átlagkeresetet lényegesen meghaladja. (BH 117/2003.) A gyermektartásdíj megállapításánál figyelembe kell venni a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket is, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli.
c) a szülők háztartásában eltartott más - saját, mostoha vagy nevelt - gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;
d) a gyermek saját jövedelmét; és
e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.
A tartásdíjat gyermekenként általában a kötelezett jövedelmének 15-25%-a közötti mértékben kell meghatározni, de minden esetben határozott összegben. Amennyiben bírósági peres eljárásra kerül sor, a konkrét körülményeket figyelembe vételével a bíróság eltérhet ettől akár felfelé, akár lefelé. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmét kell alapul venni.
Azokban a peres ügyekben, ahol a gyermek szükségletére is bizonyítás folyt, az eljárt bíróságok minden esetben következetesen a gyermek érdekeire figyelemmel foglaltak állást: az egészségügyi problémákkal kapcsolatos szükségleteket egyértelműen az indokolt szükségletei közé sorolták, ahogy a többletköltséggel járó különórát, fejlesztést, gyógyszerkiadást, speciális diéta miatti többletköltséget is. Különösen egyértelmű a tartós betegségben szenvedő gyermek szükségleteinek értékelése: a mentális betegségben szenvedő gyermek alapítványi iskolájának költségét minden esetben elfogadták, még akkor is, ha a gondozó szülő egyoldalú döntésével íratta oda be. A vizsgált ügyek között nem volt olyan konkrét eset, amelyben a magániskolai tandíj azért került volna vitatásra, mert a szülők nem egyezően döntöttek a gyermek beíratásáról.
A bizonyítás körében általában jellemző, hogy a bíróság a tartásdíj mértékének megváltoztatása iránti perben köztudomásúnak tekinti a gyermek életkorának változásával járó költségek növekedését. Az egyik esetben a tartásdíj megállapítását három évvel, tehát viszonylag rövid időn belül követő perben a bíróság a költségek növekedését köztudomású tényként nem fogadta el. Ugyanakkor két másik olyan ügyben, ahol ez felmerült, az öt év időtartamot már körülményváltozásként értékelték. Ugyancsak bizonyítás nélkül fogadták el a bíróságok a költségek növekedésénél, ha a gyermek általános iskolából középiskolás lett.
Általánosan megállapítható, hogy a technikai eszközök alapszükségletté váltak (más kérdés, hogy számos esetben a szülők jövedelme nem teszi lehetővé ennek biztosítását), a vizsgált esetekben a mobiltelefon díja, a számítógép vásárlása, az internet hozzáférés biztosítása egyértelműen a gyermek indokolt és szükséges kiadásai körében került értékelésre. Egy konkrét esetben a bíróság a telefon, számítógép, zsebpénz és utazási költségek tekintetében kifejezetten kimondta, hogy azok nem tekinthetőek luxus kiadásnak.
Ugyancsak alapszükségletként kezeli a gyakorlat az iskolán kívüli oktatási, tudományos, művészeti vagy sporttevékenységet. A vizsgált ügyek között feltüntetésre került a gyermek korrepetálásának díja, a nyelvórák, a zenetanulás, a sportolás. Egy ügyben a tartásdíj mértékének megállapításánál a versenysportoló gyermek sportversenyre járásának többletköltségét is figyelembe vette.
A vizsgált ügyekben általánosan megállapítható, hogy a gyermek egészségügyi problémáival kapcsolatos többletkiadást – a diéta, gyógyszer, gyógytorna, speciális cipő stb. – a bíróság elfogadja és indokolt szükségletként értékeli. Minden olyan esetben, ahol felmerült a gyermek allergiája miatti diéta, étrend vagy gyógyszer igénye, azt a bíróság elszámolta.
A bírói gyakorlat biztonsággal használja a szükségletek, kiadások tisztázásához a perjogi eszközöket. Érdemes mégis hangsúlyt adni annak, hogy a felek a gyermektartásdíjról való megállapodás előtt legyenek annak tudatában, hogy tartós jogviszonyról rendelkeznek, évekre előre kell tervezniük az anyagi kérdésekben a közös gyermekük és a saját érdekükben. Célszerű lenne ezért a tartási perek menetében tájékoztatást adni a tartós jogviszony mibenlétéről és a megváltoztatás feltételeiről, és azt egyezségkötés előtt jegyzőkönyvben rögzíteni.
Gyermek köztudomású alapszükséglete: 25.000 Ft (2018)
Minimum tartásdíj: 15.000 Ft (2018)
Forrás: Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,
Kúria, Joggyakorlat-elemző Csoport, 2017.El.II.JGY.P.1. , Összefoglaló vélemény a a rokontartás szabályaival kapcsolatos ítélkezési gyakorlatról, 2018
- Részletek
A kijárási korlátozás megszűnését követő időszakban remélhetőleg több baba fog születni, érdemes tisztában lenni vele, hogy milyen családtámogatási és egészségbiztosítási ellátásokra jogosultak a szülők a gyermek(ek) után.
Családtámogatási ellátások
Anyasági támogatás
Az anyasági támogatás egyszeri juttatás, amely a szülést követően jár az édesanyának. Anyasági támogatásra az a nő jogosult, aki várandóssága alatt legalább 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - terhesgondozáson részt vett. Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő 6 hónapon belül lehet benyújtani.
A támogatás gyermekenkénti összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával (2020-ban 64.125,-Ft), ikergyermekek esetén 300%-ával (2020-ban 85.500,-Ft).
Családi pótlék
A családi pótlék valójában kétféle támogatási forma: a gyermek tanköteles koráig nevelési ellátás, azt követően pedig a tankötelezettség időtartamára iskoláztatási támogatás a megnevezése. A családi pótlék összege egy gyermek esetén 12.200,-Ft, két gyermek esetén gyermekenként 13.300,-Ft, három vagy több gyermek esetén gyermekenként 16.000,-Ft.
Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot bármelyik szülő igényelheti. Ha a szülők felváltva gondozzák gyermeküket és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll, a családi pótlékra - közös kérelmükre, 50-50%-os arányban - mindkét szülő jogosult.
Gyermekgondozási támogatás
- Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)
Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.
A GYES havi összege gyermekenként azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2020-ban 28.500,-Ft).
- Gyermeknevelési támogatás (GYET)
Gyermeknevelési támogatásra az a szülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.
A gyermeknevelési támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2020-ban 28.500,-Ft).
Egészségbiztosítási ellátások
Csecsemőgondozási díj (CSED)
A csecsemőgondozási díjra az a nő jogosult, aki a szülés előtti két évben legalább 365 napig biztosított volt és gyermeke a biztosítás időtartama alatt vagy, ha az megszűnt, akkor az után 42 napon belül született. A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A folyósítás ideje alatt keresőtevékenységet nem lehet folytatni.
A csecsemőgondozási díj összege a naptári napi jövedelem 70%-a. A csecsemőgondozási díj után személyi jövedelemadót kell fizetni, azonban egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem.
Gyermekgondozási díj (GYED)
A csecsemőgondozási díj folyósítási idejének lejárta után az édesanya gyermekgondozási díjra lesz jogosult. A gyermekgondozási díj a gyermek 2. életévének, ikrek esetén a 3. életév betöltéséig jár. A GYED-et nem csak az anya, hanem a jogszabályi feltételek fennállta esetén az apa vagy a nagyszülő is igénybe veheti. A GYED folyósítása mellett keresőtevékenységet is lehet folytatni, ha a gyermeket bölcsődében helyezték el.
A GYED összege a jövedelem 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2020-ban bruttó 225.400,-Ft). A gyermekgondozási díj után személyi jövedelemadót és nyugdíjjárulékot kell fizetni.
Fontos tudni, hogy amennyiben a gyermek 3 éves kora előtt kistestvér születik, a szülők mindkét gyermek után jogosultak az ellátásokra (korábban ilyen esetben csak a fiatalabb gyermek után járt ellátás).
Jelen tájékoztatás nem helyettesíti a jogi tanácsadást, egyedi ügyben várom megkeresését telefonon vagy
- Részletek
Általában egy fiatal pár életében örömteli esemény, ha kisgyermekkel bővül a család, azonban a munkahelyen felmerülő problémák elkerülése érdekében fontos, hogy a leendő anyukák és bizonyos esetekben az apukák is tisztában legyenek az őket megillető jogokkal.
- felmondási tilalom
A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság, a szülési szabadság, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt.
A védelem alkalmazása szempontjából a felmondás közlésének, csoportos létszámcsökkentés esetén a tájékoztatás közlésének időpontja az irányadó. A munkavállaló a várandósságra és akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta. A felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja.
- munkaszerződés módosítása
A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani.
A munkavállaló számára, ha a munkakörében történő foglalkoztatás feltételei nem módosíthatóak, egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján - a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. A felmentés idejére alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.
- veszélyeztetett terhesség
Veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállaló . A táppénz összege főszabály szerint a jövedelem 60%-a, de a napi összeg nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét (2020-ban ez napi 10.733,-Ft).
- szülési szabadság
Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadság annak a szülőnek is jár, aki a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza. A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.
A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.
A szülési szabadság tartamát a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni.
- gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság
A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkavállaló - örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából - a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, három évesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkavállaló a gyermekgondozási díj időtartamára fizetés nélküli szabadságra jogosult.
A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt.
- visszatérés a munka világába
A munkáltató a távollét megszűnését követően ajánlatot tesz a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli.
A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára.
A munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig éjszakai munka nem rendelhető el. A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje éjszakai munkavégzés során a nyolc órát nem haladhatja meg.
A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára - gyermeke hároméves korától négyéves koráig - rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak hozzájárulásával rendelhető el. A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.
- felmondási korlátozás
Az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén a gyermek hároméves koráig a foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy csak azonnali hatályú felmondással lehet megszüntetni a munkaviszonyt, illetve munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. ha a munkavállaló szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot nem vesz igénybe.
- pótszabadság
A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb
- egy gyermeke után kettő,
- két gyermeke után négy,
- kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.
A pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
Jelen tájékoztatás nem helyettesíti a jogi tanácsadást, egyedi ügyben várom megkeresését telefonon vagy
- Részletek
Az elmúlt hetekben több megkeresés érkezett hozzám, amely különböző munkajogi problémákkal volt kapcsolatos. Minden élethelyzet más és más, most azonban megpróbálok azokra a kérdésekre választ adni, amelyek az esetleges munkaviszony megszüntetése kapcsán felmerülhetnek.
Először célszerű minden munkaadónak végiggondolnia, hogyan tudja átszervezni a munkavállalók munkaidő beosztását a jelen helyzetre tekintettel. Rövid időre tervezve, készen állva a folyamatos, és azonnali reagálást igénylő helyzetekre. A cél mégis az, hogy hosszabb időtávra találjuk megoldást.
Ha mégsem kerülhető el a munkaviszony megszüntetése, akkor az alábbi lehetőségek állnak a felek rendelkezésére. Fontos, hogy mind a munkavállalók, mind a munkáltatók tartsák be a jogszabályi rendelkezéseket.
A Munka törvénykönyvének március 18-ai módosítását követően jelentősen el lehet térni a megállapodással a jogszabály rendelkezéseitől, azzal a kitétellel, hogy az a munkavállaló számára előnyös garanciális szabályokat továbbra is be kell tartani. Általános tájékoztatási és együttműködési kötelezettség, joggal való visszaélés tilalma, rendeltetésszerű joggyakorlás követelményei: ezek azok az alapelvek, amelyeket továbbra is figyelembe kell vennie a feleknek.
- közös megegyezés: felek megállapodása alapján, nem lehet egyoldalú, írásba kell foglalni, nem tartalmazhat olyan kitételt, amely a munkavállaló számára hátrányos,
- felmondás: egyoldalú nyilatkozat, írásba kell foglalni, munkáltató részéről kötelező az írásos indokolás, amelynek világosnak, tényszerűnek és okszerűnek kell lennie, jár a felmondási idő és a végkielégítés is. E-mailben, sms-ben közölt felmondás nem lehet hatályos, írásban vagy az elektronikus iratkézbesítés szabályainak megfelelő kézbesítés fogadható el.
- azonnali hatályú megszüntetés: lényeges kötelezettségszegésnek kell fennállnia, írásban kell közölni, e-mailben, sms-ben közölt felmondás nem lehet hatályos, írásban vagy az elektronikus iratkézbesítés szabályainak megfelelő kézbesítés fogadható el.
- csoportos létszámleépítés: szigorú jogszabályi feltételeknek kell megfelelni, a jogszabályban meghatározott határidőket betartva, fenn kell állnia a munkáltató működésével összefüggő oknak.
Utólag minden munkáltatói vagy munkavállalói intézkedést meg lehet támadni a bíróságon, és sok esetben érdemes is, ha valamelyik fél a jogszabály megkerülésével járt el, vagy felmerül ennek a lehetősége. Célszerű azonban a jelenben olyan intézkedéséket hozni, amellyel el lehet kerülni a későbbi jogvitát.
- Részletek
Több mint egy éve lehetőség van arra, hogy ha a felek ingatlanra (pl.adásvételére, ajándékozására) vonatkozóan szerződést szeretnének kötni, de valamely okból a szerződő felek nem egy településen tartózkodnak (pl. az egyik fél külföldön vagy tartósan másik településen él), akkor távazonosítás (pl. Skype) segítésével a szerződő felek beazonosíthatóak, illetve a szerződések postai úton elküldhetőek. Ha mindegyik fél aláírta a szerződést, illetve személyük igazolásara, azonosításra került, a végén az okiratszerkesztő ügyvéd ellenjegyezheti a szerződést, illetve további ügyintézésre az iratokat továbbíthatja az illetékes földhivatalba.
Ehhez azonban szükséges, hogy a szerződő felek között a technikai feltételek adottak legyenek.
Jelen vészhelyzet esetén is lehetőség van ingatlanra vonatkozó szerződések, okiratok (meghatalmazás) ilyen úton történő aláírására.
Részletes tájékoztatásért kérem, hogy vegye fel velem a kapcsolatot az ismert elérhetőségeimen!