Blog
- Részletek
A peres ügyek száma az elmúlt 10 évben évről évre csökken a bíróságokon, de az a helyesebb megfogalmazás, hogy egyre kevesebb jogi ügyből lesz peres ügy a bíróságokon. Nem csak magyar jelenségről beszélhetünk, annak ellenére, hogy egyre több a jogász, illetve az alkalmazott jogszabályok száma is évről évre nő.
Mi lehet az oka a változásnak? Egyrészt a jogi szabályozás változása (perrendtartás változása), másrészt a jogviták elterelődése más fórumokra: nemperes eljárások, közigazgatási eljárások, alternatív vitarendezés, harmadrészt kulturális-ideológiai változások és technológia változások. A technológia sokkal jobb a tények rögzítésével kapcsolatban, sokkal több okirat áll rendelkezésre, ritkábban kell tanúbizonyításra támaszkodni, kevesebb vitatható tényállású ügy keletkezik. A jogászi attitűd is megváltozott, a jogászok is inkább a megegyezés felé hajlanak, a bírák is efelé terelik a feleket.
A perrendtartási változások által a perelőkészítési szakaszok súlya felértékelődött, a felek bizonyítékai napvilágra kerülnek, ezzel a per kilátásai is sokkal egyértelműbbek lesznek, amely végső soron megegyezés felé tereli a feleket. Ugyanakkor lehet, hogy kevesebb számú, de nehezebb, bonyolultabb, összetettebb perek vannak folyamatban, a bíróságok terhelése nem csökken, az iratmennyiség is folyamatosan növekszik.
Az alternatív vitarendezési fórumok felé a gyorsaság, hatékonyság miatt fordulnak a felek, nem köti őket a bíróság formális szabályai. Ugyanakkor a jogi képviselők részéről sokkal komolyabb szakmai felkészültséget, nagyobb szakmai és egyben anyagi felelősséget, az ügy alaposabb előkészítését igényelnek ezen eljárásformák. A jogviták és konfliktusok bírósági úton történő feloldása egyre ritkább, a bírósági eljárás nehézkes, hosszú ideig tart és drága, nehezen megjósolható a kimenetele.
A jogrendszernek reagálnia kell (a jogalkotástól a jogalkalmazásig, illetve az egész jogi oktatásig) a változásokra. A bíróságok nem csak egyedi ügyekben döntenek, hanem jogfejlesztést végeznek, őrködnek a jogrendszer egésze felett. Ha a perek eltűnnek, eltűnik a dogmatika, eltűnik a koherencia fejlesztésre irányuló törekvés is. A perekkel együtt eltűnik a dráma, a színjáték a tárgyalótermekből.
Vajon baj-e ez egyáltalán? Akár bajnak tekintjük, akár nem, a változás elkezdődött, és nagyon komolyan fogja érinteni a jogász szakmát és a jogászképzést. A kontinentális jogi egyetemek tananyagai a klasszikus jogászjog, a nagy anyagi jogi és eljárásjogi kódexek, kapcsolódó bírói gyakorlatok. A perek eltűnésével nem csak a jogászképzésnek ez a klasszikus programja veszti értelmét, hanem a klasszikus jogászkodás.
Forrás:
Dr. Ződi Zsolt, tudományos főmunkatárs, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet, Ügyvédek lapja (2022. július-augusztus 10-12. oldal)
Kép: www.canva.com
- Részletek
A Polgári Törvénykönyv 4:171. § (4) bekezdésének 2022. augusztus 1. napjától hatályos módosításában szemléletváltás jelenik meg, nagy előrelépés ez a gyermeki jogok érvényesülése terén.
4:171. § [A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti per]
(4) A bíróságnak az eljárása során - elháríthatatlan akadály esetét kivéve - mindkét szülőt meg kell hallgatnia és értesítenie kell az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket a nyilatkozattétel lehetőségéről. Ha a gyermek a meghallgatását maga kéri, vagy ha azt a bíróság kérelem hiányában is indokoltnak tartja, a bíróság a gyermeket közvetlenül vagy szakértő útján meghallgatja. Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, szülői felügyeletére és elhelyezésére vonatkozó döntés egyetértésével hozható, kivéve, ha a gyermek választása a fejlődését veszélyezteti.
Csak a módosítást követően induló, új ügyekben kell alkalmazni. Egy mondattal egészül ki a jogszabály, de a gyakorlatban a szakemberek, jogalkalmazók a részletszabályokra kíváncsiak, az ügyfelek kérdései újabb és újabb kérdéseket vetnek fel a téma kapcsán.
A személyes jelenlét, személyes meghallgatás garanciális a családjogi perekben (személyállapottal kapcsolatos perekben). Lehetőséget kell biztosítani a gyerekeknek, hogy hallassák a hangjukat. Eddig a peres eljárások során nagyon kevés információ derült ki a gyermekről, legtöbbször a bíró és a jogi képviselő is csak az igazságügyi szakvéleményből értesült a gyermek véleményéről.
Ne trauma, hanem élmény legyen a gyermek számára a bírósági meghallgatás, ne kényszer legyen, megjelenhet, de nem muszáj válaszolnia a bíró által feltett kérdésekre. Meg kell erősíteni, hogy komolyan veszik a véleményét a bíróságon, és az életkorának megfelelő nyelven el kell magyarázni, hogy számára érthető legyen.
Közös megegyezéses és tényállásos bontóperek, váltott gondoskodás-közös szülői felügyeleti jog esetében is kötelező lesz a gyermek értesítése a peres eljárás során.
A gyermek bevonásával, az ő akítv közreműködésével kell majd döntést hozni, amely az egész életére kihatással van. Mindannyiunk felelőssége a valódi és tényleges részvétel az eljárás során. Az ő jövőjéről is születik döntés, ezért szükséges a gyermek bevonása is a döntésbe.
A gyermek meghallgatása azon családjogi eljárásokat érintő kérdések egyike, amelyek Európában a legaktuálisabbak közé tartoznak. A gyermekjogi szemlélet magától értetődőnek tekinti, hogy a gyermek számára lehetőséget kell biztosítani álláspontja elmondására, s ehhez számára támogatást kell nyújtani. A gyermek meghallgatása a Gyermekjogi Egyezmény egyik alapvető rendelkezése, s magában foglalja nemcsak a gyermek tájékoztatását, hanem - egyebek között - azt a követelményt is, hogy meghallgatása esetében visszajelzést kapjon arról, mennyiben tudta az eljáró bíróság, gyámhatóság álláspontját figyelembe venni. (Nagykommentár a Ptk-hoz)
Forrás:
Res Iudicata Egyesület, kerekasztal-beszélgetés, 2022. június 8, Ügyvédi Kamara, Budapest
Polgári Törvénykönyv, 2013. évi V. törvény, Nagykommentár
Kép: www.canva.com
Jelen tájékoztatás nem helyettesíti a jogi tanácsadást, egyedi ügyben várom megkeresését telefonon vagy
- Részletek
Rögzítsük a birtokbavétel részleteit!
A szerződésben feltétlenül rögzítsük a birtokbavétel részleteit: ez az az dátum, amikor az előző tulajdonos átadja az ingatlant és annak kulcsait a szerződésben megjelölt állapotban, illetve úgynevezett „nullás igazolásokkal” igazolja, hogy nincs tartozása a közműszolgáltatók felé. Átadáskor ne felejtsük rögzíteni a mérőórák aktuális állását, amelyekről érdemes akár jegyzőkönyvet is készíteni. Hasznos, ha már az adásvételi szerződésben rögzítjük, hogy milyen felszereltséggel vagy bútorozással vesszük át az ingatlant – nem mindegy, hogy marad-e a klíma, a bojler és a konyhabútor. Birtokbavételkor feltétlenül készüljön jegyzőkönyv ezekről a részletekről is.
Számoljunk a plusz költségekkel!
Az ingatlanvásárlásnak a vételáron felül számos plusz költsége van: az ügyvédi díj mellett mindenképpen számolnunk kell a vagyonszerzési illetékkel (kedvezmények nélkül jellemzően a vételár 4%-a), az energetikai tanúsítvánnyal, a készpénzes foglaló tranzakciós költségeivel, a vételár átutalásának a díjával, és az esetleges költözködés, felújítás, festés, valamint az új bútorok költségével is. Hiteligénylés esetén emellett felmerülhet az értékbecslés díja és a közjegyzői díj, valamint az egyes banki tranzakcióknak is lehet külön díjuk. Szolgáltatótól függően lehet külön díja a közművek átírásának, valamint az esetleges elszámolási módok megváltoztatásának is.
Hivatali teendők
Ha bejegyezték az új tulajdonost, befizettük a vagyonszerzési illetéket, és átvettük a lakás kulcsait, van még néhány fontos teendőnk. A legfontosabb természetesen az, hogy 15 napon belül jelezzük a tulajdonosváltozást a közművek (távhő, gáz, víz, áram, távközlés, stb.) felé – erről a lépésről semmiképp se feledkezzünk meg. Jelentkezzünk be az új ingatlan fekvése szerinti önkormányzat adóhatóságához a helyi adók miatt. Ha szükséges, irányítsuk át a postai leveleinket a régi címünkről az újra.
Lakásbiztosítás: sok bosszúságtól kímélhet meg minket
Ha hivatalosan is a tulajdonunkba került az ingatlan, érdemes azonnal megkötni a lakásbiztosítást, még akkor is, ha nem költözünk be rögtön. Egy heves vihar vagy beázás könnyedén keresztülhúzhatja a terveinket, a nagyobb károk helyreállítása pedig tovább terhelheti az ingatlanvásárlástól eleve megcsappant kasszát. Egy lakásbiztosítás ára ehhez képest elenyésző, így gondoskodjunk időben új otthonunk védelméről, és kössünk biztosítást rögtön az adásvételt követően!
- Részletek
A támogatási rendszer összetettsége és a szabályok változása miatt a tájékoztatás nem tud minden részletre kiterjedni, ezért, ha otthonteremtési támogatást igényelne, érdemes elmenni a bankhoz, és a pontos részletek után érdeklődni.
- CSOK - használt és új építésű ingatlan vásárlására, építésre, bővítésre és tetőtér-beépítésre fordítható
- CSOK-hitel - A CSOK támogatás mellé támogatott hitel is igényelhető, aminek maximális kamata a futamidő végéig legfeljebb 3 százalék lehet.
- NHP Zöld Otthon Programja (NHP ZOP), amivel maximum 2,5%-os fix kamattal juthatnak zöld lakáshitelhez azok, akik alacsony energiaigényű, új ingatlant vásárolnak vagy építenek.
- Otthonfelújítási támogatás - A gyermeket nevelő, váró szülők a meglévő ingatlanjuk felújításához a teljes költségvetés felével egyező összegű, de maximum 3 millió Ft felújítási támogatást igényelhetnek utólagosan, 2022 végéig igényelhető.
- Támogatott otthonfelújítási hitel - A lakásfelújítási támogatást igénybe venni szándékozók a költségek előfinanszírozására maximum 6 millió forint összegű (végig fix, legfeljebb 3%-os kamatozású) támogatott felújítási hitelt igényelhetnek.
- Babaváró hitel – 2022 végéig él a lehetőség, fedezet nélküli, szabad felhasználású hitel, amelyet olyan házaspárok igényelhetnek, ahol a feleség még nem töltötte be a 41. életévét
- Falusi CSOK – 2022. június 30-ig. A falusi CSOK a családi otthonteremtési kedvezmény egy speciális típusa, ami tanyák, valamint bizonyos kistelepüléseken lakások és házak vásárlásához, felújításához és korszerűsítéséhez nyújt vissza nem térítendő támogatást.
- 2022-ben is elérhető az áfa-visszatérítés - visszaigényelhető az új építésű lakások áfája.
- Az illetékmentesség is érvényben marad 2022-ben (CSOK, NHP ZOP igénybevétele esetén)