Blog
- Részletek
Mi a különbség a foglaló és az előleg között? Mikor érdemes foglalót adni és mekkora legyen az előleg mértéke? Mi a bevett szokás – el lehet-e térni tőle?
Foglaló
Nem csak ingatlan adásvételi szerződés, hanem vállalkozási vagy más ellenszolgáltatással járó ügylet esetén is fizethetünk foglalót. Amikor a felek megállapodnak az ingatlan vételárában, akkor jellemzően annak részletekben történő teljesítését határozzák meg.
A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.
A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít. A kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken.
A Ptk. nem rendelkezik a foglaló mértékéről, azonban a bírósági gyakorlat alapján a foglaló mértéke általában az ingatlan 10%-a. A túlzott mértékű foglaló összegét (20% felett) a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.
Előleg
Ha előleget fizet a vevő, akkor a szerződés – mindegy, hogy milyen okból - meghiúsulása esetén az átadott előleg neki hiánytalanul visszajár, és a meghiúsulással esetlegesen felmerült károk érvényesítése kizárólag bírósági úton történhet. Az előleg szintén a vételár részét képezi.
Forrás: Ptk. (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről)
Fotó: canva.com
- Részletek
Az elővásárlási jogosultság azt jelenti, hogy az eladó a felé tett vételi ajánlatot teljes terjedelmében köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni, azt az elővásárlásra jogosultnak igazolhatóan meg kell küldeni, és a potenciális vevő akkor tudja az ingatlant hatályosan megvásárolni, ha a felhívásban meghatározott, általában 8-15 nap alatt az elővásárlásra jogosult ezen jogát nem gyakorolja, vagy írásban kifejezetten lemond az elővásárlási jog gyakorlásáról.
Az elővásárlási jog alapulhat szerződésen vagy jogszabály rendelkezésén.
Több információra van szüksége? Ingatlant vásárolna és szeretné részletesen megismerni a kialakult gyakorlatot?
Kérjen időpontot elérhetőségeim bármelyikén.
- Részletek
Nagyon fontos, hogy még az ingatlan meghirdetése előtt ellenőrizzük a saját ingatlanunk tulajdoni lapját, hogy megbizonyosodhassunk arról, hogy az ingatlan tulajdonviszonyai rendezettek-e, illetve tehermentes-e. Haszonélvezeti joggal terhelt, évek óta visszafizetett hitelünk jelzálogjoga, különböző támogatásokhoz kapcsolódó jelzálogjogok, esetleg végrehajtási jog a legtöbbször előforduló teher, amiről régen elfeledkeztünk, hogy elmaradt a törlése a tulajdoni lapról. A törlési engedélyeket néhány hét alatt is beszerezhetjük, de akár több hónap is lehet az ügyintézési idő.
A tulajdoni lapról lekérhetünk egy másolatot az Ügyfélkapu segítségével – ez évente két alkalommal ingyenes, a harmadik alkalomtól pedig 1000 forint a költsége. Amennyiben hiteles, papír alapú tulajdoni lapra van szükségünk, azt 6250 forintos szolgáltatási díj megfizetése ellenében igényelhetjük bármelyik Földhivatalnál.
Milyen bejegyzések lehetnek az ingatlan tulajdoni lapján?
A tulajdoni lap I. része az ingatlan számszerűsíthető adatait tartalmazza:
- a település neve, az ingatlan címe
- helyrajzi szám, fekvés megjelölése (belterület, külterület)
- az ingatlan területe (m2-ben)
- művelési ága (szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő, fásított terület, halastó), vagy a művelésből kivett terület megnevezése (pl.: út, árok, beépítetlen terület, az épület fő rendeltetésének megnevezése: lakóház, gazdasági épület, stb.)
- mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földek minőségi osztálya, területe és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelem (aranykorona érték)
- az ingatlan jogi jellege (pl.: védett terület, bányatelek, műemlék, társasház, stb.)
- telki szolgalmi és földhasználati jog
A tulajdoni lap II. része az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjogi információt tartalmazza a következők szerint:
- tulajdonjog (a tulajdonos adatai, tulajdoni hányad, a tulajdonoshoz fűződő kiskorúság, gondnokoltság ténye)
- tulajdonszerzés jogcíme (pl.: adás-vétel, öröklés)
- állami tulajdon esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet neve
- vagyonkezelői jog
A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz fűződő egyéb jogokat és azok jogosultjait:
- földhasználati jog, haszonélvezet és a használat joga
- földmérési jelek és villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog
- vízvezetési és bányaszolgalmi jog, vezetékjog
- elő-, visszavásárlási, vételi jog
- tartási és életjáradéki jog
- jelzálogjog, végrehajtási jog
továbbá a bejegyzett jogokhoz és azok jogosultjához kapcsolódó alábbi tényeket, mint például:
- a III. részen bejegyzett jogosult kiskorúsága, vagy gondnokság alá helyezésének a ténye
- jogosulttal szemben indított felszámolás vagy végelszámolási eljárás
- bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás
- építési, telekalakítási tilalom, építési korlátozás
- kisajátítási, telekalakítási eljárás megindítása
- bejegyzés iránti kérelem elutasításának ténye
- elidegenítési és terhelési tilalom
- ranghely fenntartás
- ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye
- tartós környezetkárosodás
- épület létesítésének vagy lebontásának ténye
- földminősítési eljárás megindításának ténye.
A tulajdoni lap és a tulajdoni lap másolat tartalmát részletesen az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtására kiadott 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet határozza meg.
Forrás: www.foldhivatal.hu
Fotó: canva.com
- Részletek
A házastárs különvagyonához tartozik
- a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy (például a megismerkedés előtt, saját jövedelemből vásárolt lakás)
- a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás; (például szülőktől, nagyszülőktől örökölt lakás)
- a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
- a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
- a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá
- a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.
Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.
Forrás: Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, IV. könyv)
Fotó: canva.com