Blog
- Részletek
Az elmúlt években folyamatosan érkeznek hozzám az ügyfelek az irodámba, akik rendszerint azzal kezdik a mondanivalójukat, hogy nem áll velem szóba a volt férjem, a nővérem, az anyám, a volt anyósom, rendszerint mindig a másik fél volt a hibás a kialakult helyzetért. Az esetek nagy többségében a konfliktus hamar megoldódott, a fennálló problémára valamilyen jogi megoldási lehetőséget javasoltam. Sok esetben akár egy újabb beszélgetés otthon, illetve a rokonok között vagy egy ügyvédi levél hatásosnak bizonyult egy vagyoni vita rendezésében, mégis meghirdették közösen az örökölt ingatlant és el tudták adni, ajándékozási szerződést kötöttek, adásvételi szerződést kötöttek és a sérelmes fél hozzájutott a kívánt összeghez, amire hosszú ideje szüksége volt már. Ha mégsem sikerült a vágyott megoldást elérni a másik félnél, kizárólag a bírósághoz fordulás, mint megoldási lehetőség merült fel a hozzám forduló félben. Majd a bíró megoldja a helyzetet, igazságot szolgáltat.
A házasságok, élettársi kapcsolatok felbomlása esetén viszont a konfliktusok megoldatlansága a közös kiskorú gyermekekre is kihat, és hosszú évekig eltarthat.
Mindenfajta családi kapcsolatot, így a párkapcsolatot is sok-sok előre tudható, ugyanakkor váratlan, előre nem látható körülmény terhelhet: a kapcsolatok elbizonytalanodhatnak, érzelmileg kimerülnek, a szülőktől, nagyszülőktől való érzelmi és anyagi függés megterhelhet egy kapcsolatot, és párokat távolíthat el egymástól. Nehéz időszak az első gyermek születése, más, előre nem látható körülmények, mint pl. beteg gyermek születése, a pár megbetegedése, nehéz anyagi viszonyok, az egyik fél munkanélkülisége krízishelyzeteket idézhetnek elő. Számtalan házasság vagy élettársi kapcsolat sok esetben azért bomlik fel, mert a konfliktus felismerésének és kezelésének nincs megfelelő kultúrája. Egyező akaratnyilvánítással végződő válások esetén is számtalanszor fordul elő, hogy a volt házastársak a saját igazukat, saját nézőpontjukat ismételgetik, azaz a konfliktusok fennmaradnak, mellettük esetleg újabbak keletkeznek, mert a válási folyamat alatt a felek előtt nem tisztázódott, hogy valójában mitől is romlott meg a kapcsolatuk.
Családi konfliktusok kezelésére és a válás kultúrájára jellemző Magyarországon, hogy a konfliktusokról vagy nem beszélünk, úgy teszünk mintha nem lennének vagy megkíséreljük ugyan a családon belül megoldani a konfliktust, de ha elakadunk, a következő lépés valószínűleg már a hatalmi döntés igénylése lesz. A konfliktusok ilyen esetben egyre sokasodnak, és az érintetteket ellenségeskedés vezérli. Sértődötté válnak, nem veszik észre, hogy gyűlölet uralja hétköznapjaikat, párbeszédeiket. Esély sincs arra, hogy kialakuljon a konfliktus felismerésének képessége, a másikra odafigyelés kultúrája.
Azt tapasztalom, hogy a házasság felbontása és szülői felügyelet rendezése iránti perek többségében az ügyek elmérgesedését a konfliktus valódi okának meg nem értése, a valós érdekek artikulációjának hiánya okozza. Hiányzik az, hogy a felismerjük, hogy ahhoz, hogy a krízishelyzetből kilábaljunk, segítségre van szükségünk. A konfliktusok hatékony megoldásához elsősorban önmagunk jobb megismerésére és arra van szükség, hogy meghatározzuk, milyen konfliktuskezelési mód felel meg a leginkább személyiségünknek.
Forrás: Eörsi Mátyás, Ábrahám Zita: Pereskedni rossz, Budapest, 2003, Minerva Kiadó
Jelen tájékoztatás nem helyettesíti a jogi tanácsadást, egyedi ügyben várom megkeresését telefonon vagy
- Részletek
A gyermek meghallgatása azon családjogi eljárásokat érintő kérdések egyike, amelyek Európában a legaktuálisabbak közé tartoznak. A gyermekjogi szemlélet magától értetődőnek tekinti, hogy a gyermek számára lehetőséget kell biztosítani álláspontja elmondására, s ehhez számára támogatást kell nyújtani. A gyermek meghallgatása a Gyermekjogi Egyezmény egyik alapvető rendelkezése, s magában foglalja nemcsak a gyermek tájékoztatását, hanem - egyebek között - azt a követelményt is, hogy meghallgatása esetében visszajelzést kapjon arról, mennyiben tudta az eljáró bíróság, gyámhatóság álláspontját figyelembe venni.
A Ptk. megfogalmazza azt a követelményt, hogy a gyermeket a szülők vonják be döntéseikbe. Az az elvárás, hogy a gyermek aktív szereplője legyen az őt érintő döntéseknek, gyermekjogi szempontból szintén a gyermek bevonása mellett szól. Az érvényesítendő releváns szempont az, hogy ne a gyermek feje felett döntsenek erről a kérdésről. A gyermek ugyanakkor szabadon dönt arról, hogy akar-e nyilatkozni.
A gyermek meghallgatása mellőzhető, ha azokban a kérdésekben, melyekre nézve a gyermek meghallgatása kötelező, a szülők előadása egyező, és az kiterjed arra is, hogy ezekről a gyermeket tájékoztatták és a döntésbe a gyermeket bevonták. Ilyen egyező nyilatkozatot a bíróság az ún. megegyezéses bontóperben is elfogadhat. Ilyenkor szükségtelen lehet a gyermek meghallgatása. Emellett is helyes azonban, ha a bíróság értesíti a gyermeket a nyilatkozattétel lehetőségéről és arról, hogy milyen módon van lehetőség a meghallgatására (bíróság vagy szakértő útján, akár írásban is stb.).
Ha a bíróságnak kétsége támad abban, hogy a közös akaratnyilatkozat önkéntes és befolyásmentes, vagy hogy a gyermek érdekében áll-e az, amiben a szülők meg akarnak állapodni, akkor a gyermek véleményét a szülők egyező nyilatkozata ellenére is ki kell kérni.
2022. augusztus 1- je óta a Ptk. 4:171. § (4) bekezdése a gyermek meghallgatásával és életkorától függő beleegyezésének szükségességével kapcsolatban tartalmazza a korábbi Családjogi törvényből ismert azon megoldást, amely szerint a bíróságnak az eljárása során főszabályként mindkét szülőt meg kell hallgatnia. Indokolt esetben meg kell hallgatnia a gyermeket is, továbbá akkor, ha azt a gyermek maga kéri. A meghallgatás történhet közvetlenül vagy szakértő útján. A gyermek közvetlen meghallgatása - ez nyilván függ a gyermek életkorától, hajlandóságától - számos esetben többletinformációkkal szolgál az eljáró bíróságok számára, ugyanakkor ez a metódus nem feltétlenül terjedt el a hazai gyakorlatban. A Gyermekjogi Egyezmény 12. cikk 1. pontja is szükségessé teszi azt, hogy az ítélőképes gyermeket az őt érintő kérdésekben meghallgassák, véleményét korára és érettségére tekintettel figyelembe vegyék.
Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, szülői felügyeletére és elhelyezésére vonatkozó döntés csak egyetértésével hozható, kivéve, ha a gyermek választása a fejlődését veszélyezteti. Ezt a szabályt a Családjogi törvény is ismerte, az irányadó gyakorlat nyilván fenntartást igényel.
Az Új Ptk. Tanácsadó Testület állásfoglalása értelmében, amennyiben a szülői felügyelet rendezése kérdésében eljárás folyik, a gyermek döntésben való aktív részvételének biztosítása érdekében mind a szülőknek, mind a bíróságnak kötelezettségei vannak. A szülőktől elvárható, hogy a gyermeket megfelelően tájékoztassák, ítélőképességének megfelelően bevonják az abban a kérdésben való döntésbe, hogy miként fog alakulni az élete a szülők különélése folyamán. A bíróság - az Új Ptk. Tanácsadó Testület állásfoglalása szerint - tájékozódhat a gyermek álláspontjáról a szülők révén, azonban ilyen esetben arról is tájékozódnia kell, hogy a szülők hogyan informálták minderről a gyermeket. Ez meghatározó mozzanat, különösen akkor, ha a gyermek egyébként nem vesz részt az eljárásban. Másik kérdés, hogy a bíróságnak értesítenie kell a gyermeket arról, hogy joga van az eljárás során véleményt nyilvánítani. A gyermeket gyermekbarát módon, gyermek számára érthető nyelven kell tájékoztatni, s a nyilatkozattétel csupán a gyermek joga, és nem kötelezettsége.
A személyes jelenlét, személyes meghallgatás garanciális a családjogi perekben (személyállapottal kapcsolatos perekben). Lehetőséget kell biztosítani a gyerekeknek, hogy hallassák a hangjukat. Eddig a peres eljárások során nagyon kevés információ derült ki a gyermekről, legtöbbször a bíró és a jogi képviselő is csak az igazságügyi szakvéleményből értesült a gyermek véleményéről.
Ne trauma, hanem élmény legyen a gyermek számára a bírósági meghallgatás, ne kényszer legyen, megjelenhet, de nem muszáj válaszolnia a bíró által feltett kérdésekre. Meg kell erősíteni, hogy komolyan veszik a véleményét a bíróságon, és az életkorának megfelelő nyelven el kell magyarázni, hogy számára érthető legyen.
A gyermek bevonásával, az ő aktív közreműködésével kell döntést hozni, amely az egész életére kihatással van. Mindannyiunk felelőssége a valódi és tényleges részvétel az eljárás során. Az ő jövőjéről is születik döntés, ezért szükséges a gyermek bevonása is a döntésbe.
Forrás: Res Iudicata Egyesület, kerekasztal-beszélgetés, 2022. június 8, Ügyvédi Kamara, Budapest
Polgári Törvénykönyv, 2013. évi V. törvény és Nagykommentár
A kiskorú gyermek meghallgatásával kapcsolatban Bucsi Ágnes: A gyermek meghallgatása az őt érintő eljárásokban - egy alapelv érvényesülése a magyar joggyakorlatban. In: Szeibert Orsolya (szerk.): Család - Gyermek - Vagyon. A joggyakorlat kihívásai. HVG-ORAC, Budapest, 2012, 292-320. o.
Jelen tájékoztatás nem helyettesíti a jogi tanácsadást, egyedi ügyben várom megkeresését telefonon vagy
- Részletek
A határon átnyúló családjogi ügyek olyan ügyek, amelyekben a felek különböző országokban élnek, vagy különböző állampolgárságúak, vagy a családi konfliktus egy másik országban merül fel.
Az Európai Unióban ezek az ügyek a következő témaköröket foglalják magukban:
- Öröklés
- Házasság felbontása és különválás
- A házasság és a regisztrált partnerkapcsolat vagyonjogi hatásai
- Szülői felelősség – gyermek feletti felügyelet, kapcsolattartási jog
- A gyermekek jogszerű külföldre vitele
- Szülő általi jogellenes gyermekelvitel
Ezenkívül a határokon átnyúló családjogi ügyekben a joghatóság és az alkalmazandó jog kérdései is fontosak. A gyermekek és szüleik közötti, határon átnyúló ügyek rendezésére vonatkozó szabályok a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló Brüsszel II.B. néven ismert EU tanácsi rendelet.
A határon átnyúló családjogi ügyek megoldása gyakran bonyolult és időigényes, mivel több jogrendszer és hatóság is érintett lehet. Ezért fontos, hogy a felek megfelelő jogi tanácsot és segítséget kapjanak az ilyen ügyekben, és hogy ismerjék az érvényes nemzetközi egyezményeket és rendeleteket, amelyek szabályozzák ezeket az ügyeket.
Fenti tájékoztatás nem teljeskörű és nem helyettesíti egyedi ügyben a jogi tanácsadást.
Amennyiben házasság felbontásával, szülői felügyeleti joggal, kapcsolattartással vagy egyéb, családjoggal kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldására van szüksége, keressen bizalommal az elérhetőségeimen.
- Részletek
Mikor kerülhet sor a családi pótlék megosztására?
Általános szabályként ugyanazon gyermek után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. Kivétel: ha a különélő szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll. Ilyen esetben a családi pótlékra 50-50 %-os arányban mindkét szülő jogosultságot szerezhet. A családi pótlék megosztása iránti közös kérelemhez csatolni kell a szülők arról szóló közös nyilatkozatát, hogy a gyermek gondozásáról, neveléséről saját háztartásaikban felváltva gondoskodnak.
Családi adókedvezmény megosztása
A gyermeküket jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján felváltva gondozó szülők, akik 50-50 százalékban jogosultak a családi kedvezményre, ha a családi pótlék összegének megosztását a családtámogatási szerv a szülők közös kérelmére határozattal megállapította és 50-50 százalékos arányban folyósítja.
A kedvezményt a gyermeket felváltva gondozó szülők egymás között közösen nem érvényesíthetik, viszont a jelenlegi házastársukkal az általuk érvényesíthető kedvezményt közösen is igénybe vehetik.
Fenti tájékoztatás nem teljeskörű és nem helyettesíti egyedi ügyben a jogi tanácsadást.
Amennyiben családjoggal kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldására van szüksége, keressen bizalommal elérhetőségeimen.
- Részletek
A váltott gondoskodás nem egyenlő a közös szülői felügyelettel. A hatályos CSJK szabályai szerint közös szülői felügyelet úgy is gyakorolható, hogy a szülők felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására, ugyanakkor a gyakorlatban a szülők nem feltétlenül azonos időtartamokban rögzítik a váltott gondoskodás egyik és másik szülőre jutó időtartamát.
A családi jogviszonyokban a gyermek érdeke és jogai fokozott védelemben részesülnek.
A válási számok ijesztőek, emellett az élettársi kapcsolatokról, azok felbontásáról nincs statisztika. Gyermekek érintettek a válás, élettársi kapcsolatok felbomlása során, érzelmileg különösen veszélyeztetettek, jövőjüket, életkörülményüket erőteljesen befolyásolja, hogyan válnak a szülők.
A váltott gondoskodás hazánkban viszonylag újdonság, a szakirodalom szerint a gyermek a teljes idő minimum 35%-át egyik szülőjénél tölti vagy 50-50%-ban valósul meg a szülői gondoskodás. Vannak esetek, amikor mindkét szülő alkalmas lehet a gyermek nevelésére, a gyermek megfelelő neveléséhez szükséges körülményeket is mindketten megfelelően tudják biztosítani.
Tíz évvel ezelőtt Magyarországon még elképzelhetetlen volt, hogy a szülők a gyermekkel történő kapcsolattartás vonatkozásában váltott gondoskodásban állapodjanak meg, a ’70-es évek óta Nyugat-Európában, ma már Magyarországon is évről évre nő. Ezek az egyezségek nem rövid távra szóló döntések, a jogászoknak is nagy a felelőssége az egyezségi megállapodások létrejötte során. A joggyakorlatból és az eddig tapasztalatokból kitűnik, hogy mind a közös szülői felügyelet jog, mind a váltott gondoskodás kizárólag akkor lehet működőképes, ha a szülők egymás közötti jó viszonya tartós és kiegyensúlyozott, ezáltal együttműködésük biztosított. A váltott gondoskodás hazánkban mentálisan is kiegyensúlyozott elvált szülőket és gyermekeket eredményezhet.
Kevés itthon a kutatás a váltott gondoskodásról, pszichológiai vizsgálat mondja ki, hogy a gyermek alkalmas-e a váltott gondoskodásra (természetesen minden pszichológusnak más a véleménye erről). A pszichológus szükségletekben gondolkodik, mi a gyermek szükséglete, a jog pedig a gyermek érdekét védi. Mi a fontosabb az állandóság vagy a biztonság? Majd ha felnőttek azok a gyermekek, akik a váltott gondoskodás során nőttek fel, ebben a helyzetben élnek, ők tudnak majd nyilatkozni a tapasztalataikról.
Fenti tájékoztatás nem teljeskörű és nem helyettesíti egyedi ügyben a jogi tanácsadást.
Amennyiben házasság felbontásával, szülői felügyeleti joggal, kapcsolattartással vagy egyéb, családjoggal kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldására van szüksége, keressen bizalommal az elérhetőségeimen.
Forrás: Ptk, Családjogi könyv (CSJK)