Blog
- Részletek
Mi közös és mi nem a házasságban?
A házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek, valamint a közös vagyon terhei, és a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat (hiteleket).
A közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.
A vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak.
A vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra vagy valamelyik házastárs különvagyonára vonatkozó kötelezettség teljesítéséről azt kell vélelmezni, hogy a teljesítés a közös vagyonból történt.
Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.
Forrás: Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, IV. könyv)
Fotó: canva.com
- Részletek
Ha valaki házassági vagyonjogi szerződést akar kötni, nem is biztos a kapcsolatukban
Sokan gondolnak a házassági vagyonjogi szerződés intézményére, mint a bizalmatlanság jelére. Ha más nézőpontból közelítjük meg a kérdést, leendő házastársunkkal a közös jövőt tervezni, pénzügyekről, közös vagy külön gazdálkodásról beszélni inkább a bizalom jele. Bízom annyira a leendő férjemben vagy feleségemben, hogy el merem neki mondani a kéréseimet, kétségeimet.
Fontos, hogy a pár tudassa egymással, hogy igenis együtt tervezik a jövőt, de ez a biztosíték mindkettőjük érdekében történik.
Kinek a vagyonát védi a házassági vagyonjogi szerződés?
Tény, hogy a házassági vagyonjogi szerződés a (családi) vagyont védi. Vannak esetek, amikor kifejezetten a másik fél érdekében célszerű megkötni a házassági vagyonjogi szerződést. Ha az egyik házastársnak már van gyermeke egy korábbi kapcsolatból/házasságából vagy ha valamelyik fél jelentős tartozással rendelkezik, esetleg kockázatos üzletágban dolgozik.
Sok házaspár kommunikálja azt a külvilág felé, hogy ők „külön kasszán” vannak, azaz külön gazdálkodnak a jövedelmükkel, bevételeikkel, amíg viszont ezt nem írják le egy házassági vagyonjogi szerződésben, addig a házassági ideje alatt szerzett vagyon közös.
Miért forduljunk ügyvédhez?
Alapvetően a házassági vagyonjogi szerződés csak úgy lesz érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalja a leendő házaspár. Mindenképpen ajánlott a témában jártas és gyakorlott ügyvédet felkeresni nem csak a megszövegezés, hanem már a tervezés során is.
Mikor forduljunk ügyvédhez?
A vagyonjogi szerződést általában az esküvő előtt kötik meg a párok, de később is sor kerülhet rá.
Sok éve foglalkozom házassági szerződésekkel, és az a tapasztalatom, hogy a személyre szabott megoldások, az odafigyelés, a házaspár elképzeléseinek, igényeinek előtérbe helyezése segít megvédeni akár a korábban szerzett, akár a közös családi vagyont. Kevesen tudnak arról, hogy a házassági vagyonjogi szerződés a házastársak halála esetén is segíthet elkerülni a vitákat és egy hosszú pereskedést.
További kérdéseikkel megkereshetnek az ismert elérhetőségeimen.
- Részletek
A házassági név az a név, amely az érintettet az anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti.
A feleség a házasságkötés után, választása szerint viseli
- a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét, (Kiss Anna)
- a férje teljes nevét a házasságra utaló toldással, amelyhez hozzákapcsolhatja a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét (Nagy Andrásné, illetve Nagy Andrásné Kiss Anna)
- a férje családi nevét a házasságra utaló toldással és ehhez a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét hozzákapcsolja; vagy (Nagyné Kiss Anna)
- a férje családi nevét, hozzákapcsolva saját utónevét (Nagy Anna)
A férj a házasságkötés után, választása szerint viseli
- a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét; vagy (Nagy András)
- a felesége családi nevét, hozzákapcsolva saját utónevét (Kiss András)
A férj, illetve a feleség a házasságkötés után házassági névként kettőjük családi nevét is összekapcsolhatja, hozzáfűzve a saját utónevét. Az összekapcsolt házassági név családi nevekből képzett része legfeljebb kéttagú lehet. (Kiss-Nagy András, Kiss-Nagy Anna)
A házasulók a házassági szándék bejelentésekor nyilatkoznak arról, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni. A nyilatkozat a házasság megkötéséig egy alkalommal, legkésőbb a házasságkötés tervezett időpontját megelőző ötödik munkanapig megváltoztatható.
Forrás:
Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, 4:27.§)
2010. I. törvény az anyakönyvi eljárásról (20.§)
- Részletek
„Mindig csak haladunk magunk után, és mindig csak megoldásokat keresünk a már kialakult helyzetekre, ahelyett, hogy tudatosan előre gondolkodnánk. Preventív megoldások keresése, a hangsúly ezen legyen, hosszútávon mindig előnyösebb, mint a problémák utólagos kezelése.”
- Család – házassági, illetve élettársi vagyonjogi szerződés. Mind gyakoribb, hogy házasulók, vagy az összeköltöző párok házassági, illetve élettársi vagyonjogi szerződést kötnek, főként a második, harmadik és további házasságok esetében. Elsődleges céljuk, hogy esetleges válás esetén annak anyagi következményei pontosak, kiszámíthatók legyenek, és ne több évig tartó költséges, igen megterhelő peres eljárások után kerüljön arra sor. A házassági, illetve az élettársi vagyonjogi szerződéssel a (házas)társak saját akaratuknak megfelelően maguk rendezhetik egymás között vagyonjogi viszonyaikat, azaz a törvény által felállított rendszertől eltérhetnek: maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell.
Főszabályként a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződés csak akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
- Bizalmi vagyonkezelés, családi alapítvány - A bizalmi vagyonkezelési szerződést és a családi alapítványokat is jellemzően a tőkeerős vállalkozó magánszemélyek, családok vagyonának generációk közötti szétforgácsolódásától való védelme és hatékony működésének biztosítása, fenntartása érdekében hozzák létre.
- Vállalkozás – generációváltás – társasági szerződés módosítása, megállapodás a felek között (családi alkotmány) - A generációváltás minden vállalkozás számára, de különösen a családi vállalkozások számára kihívást jelent. Az alapító tulajdonosnak, a családnak és a cégnek nem feltétlenül jó operatív menedzser utódra, hanem egy jó cégtulajdonos utódra van elsősorban szüksége. A generációváltás két fő iránya az utódokra való átörökítés és az értékesítés.
- Öröklés - Kevés szó esik arról, hogy mi lesz a vagyonunk sorsa, ha már nem leszünk az élők sorában, és nem szeretnénk, ha az örököseink a törvényes öröklés szabályai szerint örökölnének. Megnyugtatóan rendelkezhetünk vagyonunkról még életünkben: végrendeletet írhatunk, öröklési szerződést köthetünk, esetleg halál esetére szóló ajándékozásról is írhatunk szerződést.
Különösen fontos lesz ez az elkövetkezendő években amiatt is, mert sok gyerek születik élettársi kapcsolatban, vagy valamelyik szülő újraházasodását követően, és ez a jogi helyzet bonyolult öröklési jogi viszonyokat fog teremteni.
Egyszerűbb és költségkímélőbb megoldás okirattal megnyugtatóan rendezni vagyoni viszonyainkat.
Jelen tájékoztatás nem helyettesíti a jogi tanácsadást, egyedi ügyben várom megkeresését telefonon vagy